A cikksorozat negyedik, egyben utolsó részét, a Soproni Közgáz kari TDK-n résztvevő hallgatóival, Gombás Viviennel (Vállalkozásfejlesztés MA), Németh Henriettával (Vezetés és szervezés MA) és Tóth Dorinával (Gazdálkodási és menedzsment BA) készített interjút az alábbiakban olvashatjátok.
Miért választottad annak idején a Soproni Közgázt?
Gombás Vivien: Soproni lakosként az elsődleges szempont az egyetem közelsége, végül azonban a fő érv a Kar mellett a német nyelven induló képzés volt.
Németh Henrietta: A Soproni Közgázon szereztem meg az alapszakos diplomát, imádtam a 3,5 év minden percét. Egyértelmű volt, ha lesz folytatás, csak a Soproni Közgáz lehet az út, így esett a választás az itteni Vezetés és szervezés mesterszakra, továbbra is levelező szakon. Kiváló, elkötelezett, példaértékű oktatókat ismertem meg itt a tanulmányaim alatt, nem mellesleg szimpatikus a családias hangulat, a „mindenki mindenkit ismer” légkör.
Tóth Dorina: Fontos szempont volt számomra, hogy egy családiasabb hangulatú egyetemre járhassak. De, ami leginkább motivált az az volt, hogy indult duális képzés is. Már a középiskola elvégzését követően is szerettem volna aktívan dolgozni, és ez a képzési forma lehetővé tette ezt számomra.
Mi keltette fel a figyelmed a TDK iránt? Honnan értesültél róla?
GV: A TDK-ról elsősorban az egyetem előadóin és a szaktársaimon keresztül értesültem, továbbá több felsőbb éves hallgató pozitív tapasztalatai alapján kezdtem az egyetem fórumain utána olvasni a részleteknek.
NH: Már alapszakon is TDK-ztam, az ott elért sikerek inspiráltak, hogy újra belevágjak. A kari kommunikáció révén szereztem róla tudomást, rendszeresen informáltak bennünket a TDK előnyeiről és a szükséges teendőkről is.
TD: A TDK lehetőségéről az egyik tanárom tájékoztatott, és ő biztatott abban, hogy jelentkezzek, próbáljam ki magam egy tudományos versenyen is.
Miért érezted úgy, hogy fontos a részvétel?
GV: Úgy gondoltam a TDK-n való részvétel nagyban elősegíti a későbbi szakdolgozat/diplomamunkám írását, így elsősorban a fő motivációt ez adta.
NH: TDK-n részt venni mindig egy kiváltság, csak a legjobbak jutnak el idáig. Fejlődési lehetőséget láttam benne, és nem utolsósorban azt az opciót, hogy esetleges sikeres szereplés esetén védés nélküli jeles diplomamunka-elfogadást is elérhetek.
TD: Fontosnak tartottam, hogy az elméleti és gyakorlat tapasztalatokon túl a tudomány világában is tapasztalatot szerezzek, fejlődjek.
Milyen kutatási témát választottál? Mi motivált benne?
GV: A dolgozatom témája a magyar kis- és középvállalkozások innovációs tevékenységének vizsgálatára épült. Az innováció témája már tanulmányaim megkezdése óta érdekelt és szívesen olvastam a témához kapcsolódóan, a KKV szektort pedig személyes vonatkozás miatt választottam, mert nekünk is van egy családi vállalkozásunk, így ezen témában magam is érdekelt vagyok.
NH: Vezetés-szervezés témakör keretén belül azt vizsgáltam, hogyan járul hozzá a vezető a vállalat sikereihez, eredményeihez, mennyire fontos a vezető személye. Elsősorban élettapasztalatom, munkahelyi élményeim miatt éreztem úgy, hogy mélyebben el kell mélyedjek a témában, kíváncsi voltam, milyen a jó vezető – mások szemével nézve.
TD: Eddig két TDK dolgozatot készítettem el. Az első témája a felsőfokú duális képzés volt, mely témát azért választottam, mivel valós tapasztalatokkal, észrevételekkel, meglátásokkal rendelkeztem vele kapcsolatban. A második TDK dolgozatomban azt vizsgáltam, hogy az egyes generációk milyen elvárásokat támasztanak a potenciális munkáltatókkal szemben. Ezt a témát azért választottam, mivel hamarosan én is friss diplomásként állást fogok keresni. A motivációm az volt, hogy megtudjam, hogy az álláskeresők milyen szempontokat vesznek figyelembe és milyen elvárásokkal rendelkeznek munkakeresés során.
Milyen fontosabb kutatási eredményekre jutottál?
GV: Összegezve a dolgozatomat úgy látom, hogy hazánk az elmúlt években egyre nagyobb hangsúlyt fektet az innováció területére és annak fejlesztésére. Továbbra is fő probléma, hogy a hazai KKV-szektor még mindig nem használja ki megfelelő mértékben a pályázatok és támogatások adta lehetőséget. Ennek legfőbb oka, hogy a mikro- és a kisvállalkozások jelentős részének nincs a pályáztatás folyamatának végrehajtására plusz erőforrása, sem pénzügyileg, sem munkaerőt tekintve. Ahhoz, hogy hazánk az EU fejlett országai közé tartozzon, szükség van a vállalkozások motivációjának növelésére, hisz úgy vélem az innovációra való törekvés ott él a vállalkozásokban, csak segíteni kell őket a megvalósításban.
NH: Kutatásom igazolta, hogy a vezető egyértelműen hozzájárul a vállalat eredményességéhez, személye alapvető a munkahelyi légkör kialakításában. A vezetők ösztönző, motiváló szerepének fontossága beigazolódott, mint ahogy az érzelmi intelligencia is segíti a munkavállalók elégedettségének fokozását. A tipikus vezetői hibák megszüntetésével kapcsolatban számos javaslattal éltem, de a téma kimeríthetetlen, további kutatásért kiált…
TD: A legfontosabb kutatási eredményem, hogy a fiatalabb generációk közel azonos elvárásokat támasztanak a potenciális munkáltatók felé, mint az idősebb generációk. Ez azt mutatja, hogy az idősebb generációk lépést tudnak tartani a világ változásaival, újdonságaival.
Milyen visszajelzéseket kaptál a TDK során? Ezekből mit tudtál hasznosítani? Milyen lehetőségek nyíltak meg előtted?
GV: A bírálatok során kaptam mind pozitív, mind pedig negatív kritikákat. Úgy vélem ezek az értékelések segítenek a dolgozat kiegészítésben és tökéletesítésében és megmutatják, milyen irányba lehet még fejlődni. Ezeket a visszajelzéseket felhasználva egy sokkal pontosabb és átfogóbb diplomadolgozatot tudok írni a témában.
NH: A TDK-val kapcsolatban csak pozitív élményem van, az ott elért sikerek révén sokkal többen meg- illetve elismertek az egyetem keretei között. Minden bírálat javító szándékkal születik. Én például a TDK során fedeztem fel, hogy állítólag jó előadó vagyok, ez segített magabiztosabbá válni, azóta is igyekszem használni ezt a képességemet. Munkahelykeresés során az önéletrajzomban is felfigyeltek rá, milyen aktív tanulmányi életet élek, és ha az interjúztató maga is értelmes, céltudatos személy volt, mindig elismeréssel jegyezte meg a TDK-s szereplést.
TD: A munkámra számos pozitív visszajelzést, illetve építő kritikát kaptam. Mindenféleképpen hasznosnak bizonyulnak ezek az észrevételek, és megfontolandó a jövőben tovább dolgozni a vizsgált témámon. A legnagyobb lehetőség, amit kaptam az az, hogy részt vehetek az idei OTDK-n.
Mit üzensz a mai diákoknak, hallgatóknak? Érdemes-e TDK-zni? Ha igen, mi kell hozzá, hogyan érdemes nekikezdeni?
GV: Mindenkit buzdítok arra, hogy próbálja ki magát ezen a területen is, mert hatalmas előnyt jelent a szakdolgozat megírásánál és tapasztalatot ad a védéshez. Fontos, hogy olyan témát válasszanak, amit maguk is szívesen kutatnak, mert véleményem szerint csak olyanról lehet hitelesen és izgalmasan írni/beszélni, ami magát az alkotót is érdekli.
NH: TDK-zni érdemes, ez olyan, amivel csak nyerni lehet! Még akkor is, ha néha úgy érzi az ember, hogy szorít a határidő, sose készül el és minek is vágtam bele… A TDK-siker könnyebbé teszi a további egyetemi éveket, sokat lehet általa tanulni, fejlődni, az ember saját magát is jobban megismeri. A rengeteg tanári segítség, a pozitív, ösztönző vélemények feltöltenek, a mindennapokra is lendületet adnak. Számos tanár vagy diák-kapcsolatom született vagy mélyült el pont a TDK miatt, sok korábbi TDK-s diáktársammal a mai napig tartom a kapcsolatot – egy szóval a TDK egy élmény – ki ne hagyd!
TD: Véleményem szerint nagyon hasznos az, ha valaki egy ilyen tudományos versenyen vesz részt. Sokat lehet fejlődni a dolgozat megírása során, és nem utolsó sorban egy remek gyakorlási lehetőség a szakdolgozat elkészítése előtt.
A facebook oldalon a kimondottan a középiskolásoknak szóló híreket az #OTDKaközépiskolában hashtaggel is ellátjuk, így könnyen listázhatók.