A Soproni Egyetem rendezi az OTDK (micsoda? -> ld. a cikkben!) Közgazdaságtudományi Szekcióját. Mi, a szervezők cikksorozatot indítottunk a tudományos diákköri mozgalom iránt érdeklődő középiskolások részére. A sorozat második részét, a Soproni Közgáz egykori hallgatójával, a kétszeres OTDK-győztes Fazekas Nikolett-tel készített interjút az alábbiakban olvashatjátok.
Kérlek röviden mesélj eddigi életutadról!
Szolnokon és Gödöllőn nőttem fel, 8 éves korom óta sportolok, atléta és kézilabdázó voltam. Sporteredményeimmel sikerült meghívást kapnom Ausztriába, egy Bécs melletti sportgimnáziumba. Az ötéves osztrák pályafutásom alatt a Hypo NÖ kézilabdacsapatával hétszeres osztrák bajnok lettem, megnyertük a középiskolai kézilabda világbajnokságot és magyar bajnok lettem magasugrásban. Németül, angolul és franciául tanulhattam, valamint Ausztriában is érettségiztem. A Soproni Közgázra nyertem felvételt 2009-ben nemzetközi gazdálkodás alapszakra, később a német nyelvű nemzetközi gazdaság és gazdálkodás mesterszakon szereztem diplomát. 2010-ben és 2014-ben is TDK-ztam, majd mindkét dolgozattal OTDK első helyezést értem el, mely után 2015-ben az OTDT Pro Scientia Aranyérem kitüntetését és a Soproni Egyetem Alma Mater Emlékérmét vehettem át. A diploma megszerzése után doktori képzésre jelentkeztem és a pécsi Mecsekerdő Zrt-nél helyezkedtem el. Jelenleg a Soproni Közgáz doktori iskolájának doktorjelöltje vagyok. Két kislányom van, 2 és 4 évesek.
Miért választottad annak idején a Soproni Közgázt?
Mindenképpen magyar egyetemen szerettem volna továbbtanulni. Egyrészt az osztrák középiskolai barátaimtól nem szerettem volna messze kerülni, másrészt a némettudásomat is szerettem volna szakmailag továbbfejleszteni. 2009-ben a Soproni Közgáz volt az egyetlen magyar egyetem, amely német nyelven gazdasági szakot indított, illetve határmenti városként számomra a legideálisabb választásnak bizonyult.
Milyen emlékeket őrzöl az egyetemi éveidről?
A legszebb 5 évem egyike a Soproni Közgázon eltöltött időszak. A Selmeci hagyományoknak köszönhetően életre szóló barátságok születtek, a szakestélyek, tanszékek, kirándulások felejthetetlen emlékek számomra. De Sopronnak is nagyon különleges a hangulata. Kis egyetemváros lévén, bárhol jártam a városban, szinte mindig találkoztam ismerősökkel. Az oktatók és hallgatók közötti viszony pedig úgy gondolom, hogy országos szinten egyedülálló, rendkívül segítőkész és családias hangulat jellemzi a kart.
Mit adott neked a Soproni Közgáz szakmailag és emberileg? Mit tudtál kamatoztatni a munkaerőpiacon?
Kreatív gondolkodást, gyors problémamegoldást és hatékony feladatmegoldást csapatmunkában, ami a munkaerőpiacon elengedhetetlen az azonos osztályon dolgozók számára. A munkahelyemen erdőmérnökökkel dolgozom együtt, akik szintén Sopronban tanultak és aktívan kivették részüket a Selmeci hagyományőrzésből. Így szerencsére nagyon könnyű volt beilleszkedni, hiszen azonnal volt közös témánk bármelyik korosztályban lévő dolgozóval.
Mi keltette fel a figyelmed a TDK iránt? Honnan értesültél róla?
A megajánlott jeles diplomavédésre elég kecsegtetően hangzott, ha ez sikerül, az államvizsgán elég csak a tételekre koncentrálni, ami valljuk be, éppen elég feladat a hallgató számára. Emellett a TDK segít abban, hogy jóval előbb megismerkedjünk egy adott témával, szakterülettel. E-mailben, plakátokon és oktatóktól is értesültem a TDK-ról.
Miért érezted úgy, hogy fontos a részvétel?
A részvétellel felfigyelnek rád az oktatók, ami főként szóbeli vizsgákon nagy előny tud lenni. A mesterképzés elvégzése is tervben volt számomra, így a felvételinél is pluszpontokat jelentett.
Milyen témákat választottál? Mi motivált benne?
2010-ben, még elsőéves hallgatóként, Ékes Szeverin évfolyamtársammal közösen írtuk dolgozatunkat „A telephelyválasztás logisztikai és humán aspektusai” címmel. Egy vállalat szeretett volna új telephellyel bővülni és minket kért fel minket arra, hogy tegyünk ajánlásokat, mely települést javasolnánk a bővítésre. Ez a téma számomra nagyon izgalmas volt, mert összetett szempontokat kellett figyelembe venni a tervezés során és komplex módon kellett felmérni a vállalat igényeit is.
2014-ben már határon átnyúló regionális gazdaságtani témát választottam „A régiók rugalmasságának és homogenitásának együtthatása a területi versenyképességre” címmel. Ennél a témánál határ menti régiók gazdaságát, társadalmi és szociális fejlettségét hasonlítottam össze. Itt legfőképp a német nyelv használata és a különböző statisztikai elemzések megismerése motivált.
Hogyan zajlott akkor a TDK?
A dolgozatokat be kellett adni írásbeli bíráltatásra, majd a kari konferencián előadtuk a kutatásunkat és megválaszoltuk a feltett kérdéseket. Későbbiekben az arra érdemes dolgozatokat a Kari TDK Tanács segítségével OTDK-ra nevezték.
Milyen visszajelzéseket kaptál (pozitív/negatív) a TDK során? Ezekből mit tudtál hasznosítani? Milyen lehetőségek nyíltak meg előtted?
A Kari TDK-n inkább építő jellegű kritikákat, javaslatokat kaptam, annak érdekében, hogy a kutatásom még jobb legyen. Az OTDK-n is nagyon sok pozitív visszajelzést kaptam a bizottságtól, tetszett nekik a nagy mintaszámú kutatás és a statisztikai elemzések.
Hogy jutottál el az OTDK-ra? Hol zajlott, milyen körülmények között? Hány fő volt a szekcióban stb.?
A Kari TDK Tanács OTDK részvételre ajánlotta a dolgozatot és nagy segítségemre volt a nevezés során. 2011-ben Gödöllőn, 2015-ben Budapesten rendezték meg az OTDK-t, 12 prezentáció volt a mi tagozatunkban. Mindkét szervező kitett magáért: gördülékenyen zajlott a konferencia és számos rendezvénnyel emelték a hétvége hangulatát.
Hogyan látod, mivel tudtál kitűnni a többi versenyző közül? Hogyan sikerült helyezést elérni?
2010-ben egy saját telephelyválasztási modellt találtunk ki, 2014-ben pedig több száz kérdőívet elemeztem ki 3 fajta statisztikai eljárással, melyeket viszonylag ritkán alkalmaznak TDK dolgozatokban. Mindkét dolgozatot több hónapnyi alapos kutatás előzött meg, melyre úgy gondolom a bizottság tagjai is felfigyeltek.
Kérlek mondd el, hogy mi az a Pro Scientia Aranyérem. Kik adják kinek, mivel jár? Van-e kapcsolattartás köztetek azóta?
A Pro Scientia Aranyérmet az Országos Tudományos Diákköri Tanács alapította 1989-ben és olyan fiatal kutatók kapják meg, akik az egyetemi pályafutásuk során tudományos munkájukkal kiemelkedőt alkottak. Kétévente, az OTDK konferenciák lezajlása után ítélik oda 45-50 hallgatónak (ebből 3-4 a közgazdász hallgató) és kizárólag OTDK első helyezettek pályázhatnak rá. A díjátadóra a Magyar Tudományos Akadémián szokott sor kerülni, mindeddig 756 főt tüntettek ki éremmel. Az átadó után lehetőség van a Pro Scientia Aranyérmesek Társaságához csatlakozni, akik konferenciákat, összejöveteleket szerveznek a tagoknak. A tagok gyakran osztják meg kutatómunkáikat egymás között és a pécsi aranyérmesek elég aktívak programszervezésben, legutóbb egy karácsonyi találkozón vettem részt.
Mit üzensz a mai diákoknak, hallgatóknak? Érdemes-e TDK-zni? Ha igen, mi kell hozzá, hogyan érdemes nekikezdeni stb.?
Azt üzenném, hogy nagyon is érdemes TDK-zni, mert nem csak egy kiváló gyakorlási lehetőség a diplomamunkához, hanem megalapozza a későbbi tudományos érdeklődést is, melyet a munkaerőpiaci elhelyezkedésnél is kamatoztatni lehet. Hogy elkezd, elég egy ötlet a tudomány egyik részéből, ha megtalálod hozzá a megfelelő témavezetődet, ő majd segít a téma konkretizálásában és végigvezet a helyes úton.
Mit javasolsz a 35. Közgazdaságtudományi OTDK résztvevőinek?
Úgy tűnik rendhagyó konferenciában lesz részetek, talán nem is a megszokott keretek között prezentálhatjátok kutatásaitokat. De kívánom, hogy jussatok el később Sopronba, ismerjétek meg a várost és az egyetemet, sétáljatok egyet a gyönyörű Fő téren vagy a botanikus kertben.
Jó szerencsét és sikeres felkészülést, részvételt kívánok minden Közgazdaságtudományi OTDK részvevőnek!